Felhasználó létrehozásaFőoldal | Hír küldése | Eseménynaptár | Képek | Régi képek | Fórum | Rovatok
A te felhasználód
 

Főmenü
· Főoldal
· A te felhasználód
· Ajánlj minket
· Apróhírdetés
· Enciklopédia
· Eredmények
· Eseménynaptár
· Fórum
· FAQ
· Galéria
· Hír küldése
· Keresés
· Letöltések
· Linkek
· Mértékegység
· Régi hírek
· Rovatok
· Statisztika
· Szavazások
· Szöveges változat
· Tagok
· Témák
· Top 10

Tagok
Szia, Vendég
Felhasználónév
Jelszó
(Regisztráció)
Tagok:
Legutóbbi: afashionvip
Mai: 0
Tegnapi: 0
Összesen: 9681

Látogatók:
Vendégek: 93
Tagok: 0
Összesen: 93

Keresés



Legújabb kép



  
Célzás az íjászatban

Beküldte: bifsztek Dátum: 2005. december 05. hétfő, 20:14

Szubjektív összefoglalókAz íjászat egyik neuralgikus pontja a célzás. Kezdő korunk leggyakrabban ismételgetett kérdése a „hogyan célozzunk.”

Amint először kézbe vesszük az íjunkat, máris azt feszegetjük, hogyan is kell céloznunk egy ilyen eszközzel. Rendszerint nem is kapunk kielégítő választ, a legtöbbször le is intenek minket okítóink, hogy egyelőre csak a helyes mozgástechnikával bajlódjunk, a célzás az íjászatban csak másodlagos kérdés, meg amúgy is, amíg pontatlan a technikánk, úgyis csak véletlenszerű lenne a találat, bármennyire is pontosan célozgatnánk. Hisszük is, meg nem is. Aztán vagy eltemetjük a kérdést, vagy rábízzuk az időre; majd megoldódik ez a probléma is.

Általában el szokták mondani, hogy a pontos találatért csak kisebb hányadban felelős a célzás, a nagyobbik meghatározó elem a pontos és helyes mozgástechnika. Magam el is tudom fogadni ezt az állítást, amennyiben pontosítjuk: hiába a pontos irányzás, ha a technikai hibák miatt a lövés pillanatában eltéríti valami nemkívánatosan fellépő erő a vessző jól meghatározott irányát. Ez pedig gyakran megtörténhet, mert az eszközeink helyzetét csak az emberi test viszonyrendszerébe helyezve lehet leírni. Többtucat izmunk állapota határozza meg a lövés minőségét; egy részük megfeszül, más részük elernyed, és még a pontos időzítés sem mindegy. Gyakorlatilag teljes kontroll alatt kellene tartanunk egész testünket. Ez pedig nem egyszerű dolog, sikerülnie is csak határok között szokott. Egyre inkább azt hiszem, hogy íjásztevékenységünk nem egyéb, mint lankadatlan törekvés arra, hogy minél inkább maximalizálni tudjuk ezeket a képességeinket. Ezt tanuljuk életünk végéig, és sohasem állíthatjuk, hogy már tökéletesen ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani testünket. Ehhez képest valóban marginális probléma a célzás, mert viszonylag triviális képességeket kell elsajátítani. De amíg a célzásunk esetleges, a találat is véletlenszerű lehet csak, és egzakt visszajelzésünk sincs arról, hogy a hibát a pontatlan irányzás vagy a pontatlan mozgástechnika okozta-e.

Az irányzékos kategóriák esetén egyszerű a dolog; a használt eszköz határozza meg a célzástechnikát; rendszerint valamilyen fix viszonyítási rendszert kapunk a kezünkbe, aminek alkalmazásával képesek vagyunk összehangolni a vessző irányát és a cél helyzetét, mindebbe részben vagy teljesen belekalkulálva a vessző pályájának paraboláját is. Több a dilemma a nem irányzékos íjak esetén, itt is leginkább a történelmi (azon belül is a nomád) kategóriában. Többször hallani azt a megállapítást, miszerint nem is célzunk a történelmi íjakkal. Jobb esetben pusztán azt hallani, hogy nem autentikus a célzás. Az első állítást nem nehéz cáfolni. Minden célbajuttató tevékenység során célzunk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a találat esetleges, a célbajuttató eszközt nem uraljuk, hanem a vakszerencsére hagyatkozunk, és csak a statisztikai véletlenszerűségben bízunk, miszerint minden megtörténik egyszer, ha a fizika törvényei szerint megtörténhet, és ha kellően nagyszámú sorozatból áll a kísérlet. Szerintem nincs íjász, aki ilyen gondolattal állna ki a cél elé. Vagy így vagy úgy, de céloz mindenki, még akkor is, ha nem érzi azt tudatosan annak, és utóbb nem tud beszámolni arról, hogy mit is tett annak érdekében, hogy a vessző helyes irányba repüljön.

Mi a célzás az íjászatban? Általánosságban a célzás egy a cél felé mozgatott tárgy pályájának olyan módon történő meghatározása, hogy az egy kitüntetett térbeli pontba jusson el. Ez az íjászatban minden esetben rendkívül bonyolult és összetett folyamat, mert egy sor (esetenként alig kalkulálható) tényező határozza meg a tárgy röppályáját Az íjászatban különösen sok összetevőt kell figyelembe venni még akkor is, ha az emberi  tényezőket most  jobbára számításon kívül hagyjuk. A vessző röppályáját meghatározza az íj ereje, ami minden húzáshosszon más. Meghatározza az íj dinamikája, ami ugyanolyan húzóerejű íjaknál is jelentősen eltérhet. Meghatározza a vessző tömege, a tollazás módja, ami elnyújthatja, vagy lerövidítheti a röppályát, ami az íjaknál – különösen a historikus típusoknál – amúgy is elég meredek ívű. Befolyásolja a szélirány és –erő, és befolyásolja a vessző anyaga, alakja. Az emberi összetevők  pedig tovább szaporítják a bizonytalansági tényezőket; a fényviszonyok, a cél körül álló tereptárgyak, a szokatlan  lövési szögek, a távolságbecslés bizonytalanságai, a változó húzáshosszból adódó változó röppálya, a pillanatnyi fizikai és lelkiállapot, az oldás módja és egyéb mozgástechnikai hibák stb.

Célozni tehát kell, de nem egyszerű a feladatunk. Általános tapasztalat az, hogy a helyes vízszintes irány megtalálása könnyebb, ugyanis itt kell számolnunk a kevesebb változóval. Ha mindig ugyanoda húzunk, akkor előbb-utóbb kialakulhat - akár egy ösztönös képzet is arról, hogy milyen viszonyban kell látnunk a vessző és a cél helyzetét, amit sokszor segíthet a beállás állandósága és az íj tartásának szöge, (mintegy „emlékeznek” az izmaink a helyes irányra). (A sötétben fénypontra gyakorolt lövések ezt a képességet segíthetik elő. Természetesen a tudatos vesszőhegyes viszonyítás is jól működhet; csupán a cél középtengelyét kell megtalálnunk. Van, akinél szinte tökéletesen biztos irányzékot teremt az ideg – vesszőhegy – cél középtengely egyeztetése. Ezzel a módszerrel számomra az a benyomás alakult ki, hogy a történelmi íjak nem is lőnek el balra a középlövőkhöz képest, bár ez lehet akár érzékcsalódás is, mert az ideget nem ugyanott látom mindkét íjnál.) A helyes röppályaívet viszont számtalan tényező határozza meg, ami személyenként, íjanként, vesszőnként változik. Sokáig hittem abban, hogy egyfajta ösztönösséggel megteremthető a képesség erre is. Most sem tartom kizártnak, de azt látni kell, hogy ehhez akkora gyakorlatra és tapasztalatra van szükség, ami csak olyan magas számú leadott lövéssel szerezhető meg, amire kevesünknek van lehetősége és ideje. Egyben viszont nem hiszek; nevezetesen, hogy az így megszerzett képesség magasabb rendű lenne, mint a vesszőhegyes technikák. Ugyanis azt is látni kell, hogy az ösztönös képesség magabiztos használata erősen eszközfüggő. Ha változik az íjunk vagy a vesszőnk, akkor az már végzetesen befolyásolja az eredményességet, és miután mélyen az ösztöneinkbe belevésődött „emlékről” van szó: amilyen nehéz volt kialakítani ezt a képességet, legalább olyan nehéz is lesz módosítani. Vagy ebben az esetben a tudatunkkal korrigálunk? Ha gyengébb, lassabb íjat használunk, akkor az ösztöneinkre ráerőltetjük tudatunkkal a magasabb röppályát? Ezután viszont nevezhetjük még ösztönösnek a célzást? Nem egyszerűbb a helyzetünk, ha már eleve tudatos a célzás?

A tudatos célzás egyik alkalmazható módszere a vesszőhegyes célzás. A stringwalking módszerét bízvást nevezhetjük a legkifinomultabb vesszőhegyes célzásnak, ahol a vesszőhegy látszólagos képe a célon van elhelyezve, a távolság igényelte röppályaváltoztatást pedig az ideg különböző helyeken való aláfogásával tudjuk megteremteni. Más szóval; az aláfogás mértékével emelkedik a vesszővég, vagyis a vessző függőleges irányának a szögét változtatjuk a kívánt mértékben, így, noha a vesszőhegy látszólag mindig a célközépen helyezkedik el, a vessző iránya a helyesen kialakított röppályára áll. Ezt a célzási módot azonban csak egy kategória engedélyezi, és leginkább csak a fém középrészes íjak tolerálják. Ezek mellett pedig halálbiztos technikát is követel. Némiképp hasonló, de elnagyoltabb módszernek tűnhet a facewalking, ahol a fixpontáthelyezéssel tudunk változtatni a röppályaíven. Határozott hátránya, hogy semmilyen kategóriában nem alkalmazható, de nagyon nehéz is a finom árnyalatok beállítása az arcon. (Egyéb célzási módszerekkel, amiket többnyire az egyéni csodaszerek körébe utalnék, mint például a markolaton történő fogásváltás, az íjfallal, bandázzsal, apró rejtett jelöléssel történő célzás stb. nem kívánok foglalkozni, mert részben szabályzatok tiltják, részben pedig hatástalannak bizonyultak számomra.) 

A történelmi kategóriában az úgynevezett „rés-technika” tűnik járható vesszőhegyes módszernek. Itt a feladat az, hogy kialakítsunk egy egzakt képzetet arról, hogy milyen távolságról mekkora résnek kell lenni a vesszőhegy látszólagos képe és a cél között. (Fontos megjegyzés: nem a cél közepe alá célzunk ilyenkor, hanem a cél közepe alá igazítjuk a vesszőhegy látszólagos helyzetét.) A rés mértéke mindenkor függ a felszereléstől: (az íj dinamikája, a vessző hossza és súlya, tollazása), és függ az íjásztól; (a húzáshossz, fixpont helyzete stb.). Némi ráfordítással könnyen begyakorolható - feltéve, ha elég stabil a technikánk. Nehezíti a feladatot, hogy a közeli célok esetén nagyon mélyen kell látni a vesszőhegyet, esetleg már annyira mélyen, hogy az vajmi kevés támpontot is nyújt. Magamon azt vettem észre, hogy a szemaforos céloknál jobban járok, ha inkább a vesszőtest irányát igyekszem figyelni, mintsem a rést. Nem örülök neki, mert növeli a bizonytalansági tényezők számát, de egyelőre marad így. A 15 m feletti távoknál viszont már elég jó kapaszkodót nyújt a vesszőhegy így is. Ezen persze lehet segíteni, ha magasabb fixpontot találunk magunknak, vagy a nock alá fogunk, esetleg mindkettőt alkalmazzuk. Sajnos követhetetlenül az áll alá történő húzás nagy rést teremt, pedig csábítóan pontos fixpont alakítható így ki. A nagyon magas fixpontot sem szokták javasolni (a járomcsont magasságában), mert az növeli azt a háromszöget, amit a tartókéz, tartóváll és az ideg zár be, az ideg nagyon kiesik jobbra, azáltal az esély a balos szórásra megnőhet. Átcélzással ugyan korrigálható a probléma, de az a személyes tapasztalatom, hogy az átcélzás mértéke távolságfüggő, és így még egy bizonytalansági tényezővel szaporodik a tevékenységünk, amiben egyébként is az állandóságra kellene törekednünk. A réstechnikának az előnye, hogy kevésbé íjfüggő, az intellektusunk pillanatok alatt feldolgozza azt a problémát, hogy 30 m-ről eddig elég volt a tábla fekete zónájára emelni a vesszőhegyet, most már a sárgáig kell emelni. Másik előnye, hogy amilyen gyorsan kialakítható a tapasztalat, hogy hol is kell látnunk adott lőtávról a vesszőhegyet, ugyanilyen gyorsan módosítható is, ha valamit változtattunk akár a felszerelésben, akár a technikánkban. Legvégül pedig a legnagyobb erénye, hogy a lehető legegzaktabb módszer, ami ebben a kategóriában megteremthető. (A nyugati civilizáció racionalitásában nevelkedtem, számomra ennél több érv már nem is kell mellette.) Számtalan előnye mellett kétségtelen hátránya, ha ismeretlen távokra kell eredményesen lőni. Azt a véleményt azonban nehezen tudnám elfogadni, hogy a tudatos célzás látszólag gyors eredménye után falba ütközünk, és egyszerűen nincs mód a továbbfejlődésre, ezzel szemben az ösztönös lövés a lankadatlan fejlődés perspektíváját rajzolná íjászatunk egére. Igazából az alapját sem értem egy ilyen állításnak. Hacsak nem az van a háttérben, hogy amíg helyes ösztöneinket kialakítjuk, bevéssük elménkbe, addig szívós és keserves munkát kell végeznünk, és ez az út végeérhetetlennek tűnik, míg a tudatos célzásnál viszonylag gyorsan túljutunk a célzás körüli mizérián, és marad kellő energiánk a technika alakítására. (Megjegyzem, tudomásom van arról, hogy a célzás és mozgástechnika ilyen erőltetett szétválasztása helytelen és pusztán elméleti gondolatkísérlet lehet.) Általánosan elfogadott elv, miszerint a kezdő íjász először a helyes mozgástechnikának az alapjait sajátítsa el, a célzott lövések csak ezután következzenek. Magam egy új, számomra eddig jobbára ismeretlen íjtípussal gyakorlok egy rövid ideje. Csak a szórásképet figyelem, célzott lövést még nem adtam le. Ha majd mindhárom vesszőm összeér, és féltenem kell a nockokat, akkor kezdek el táblára is lőni. De addig is a vesszőfogó alján ki van ragasztva a sárga köröcske; a vessző hegyét oda igazítom minden lövésnél. Így biztos vagyok benne, hogy a szórás hibái egyértelműen technikai hibákról  árulkodnak, nem pedig az irányzás esetlegességeiről. Úgy tűnik, számomra ez alkalmasabb módszer, mint vakoldásokkal gyakorolni a technikát.

Nem szívesen állítanám oppozícióba az ösztönös és a vesszőhegyes célzást. Még kevésbé szeretném rangsorolni őket, de meggyőződésem, hogy sok sikerélmény forrásává válhat, ha kipróbáljuk a vesszőhegyes módszert. A hatékonyságról pedig majd versenyen vitatkozzunk.

Meggyőződésem az is, hogy a vesszőhegyes és ösztönös célzás nem is választható szét olyan könnyen, mint hisszük. Mint ahogy az ösztönös célzás is tartalmaz tudatos összetevőket (hiszen jól körülírható viszonyrendszereket alkot), úgy a vesszőhegyes célzás is felmutathat ösztönös elemeket. Még abban sem vagyok biztos, hogy minden esetben meg tudjuk mondani, hogy most ösztönösen lőttünk vagy „réstechnikával”. Egyben azonban megrendíthetetlen a meggyőződésem: ha a tudatos, vesszőhegyes célzással szembeni ellenérzés egyfajta slamposságot takargat, és a háttérben semmiféle irányzás nincs, csak szórjuk a vesszőnket szerte a szélbe, eredménytelenségünket pedig arra fogjuk, hogy még nem gyakoroltunk eleget, de majd megjön az eredmény is egyszer, csak teljen el kellő idő, akkor az nem más, mint önáltatás. Elménk – nem csupán az íjászatban, hanem az élet minden területén is – ragaszkodik a biztos viszonyítási pontokhoz. Ha ez hiányzik, akkor csak véletlenszerűek lehetnek eredményeink.


 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Szubjektív összefoglalók
· Több hír: lgom


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Szubjektív összefoglalók:

A hiteles honfoglalás kori magyar viseletről /dr. Szöllősy Gábortól


Hír értékelése
Értékelés: 4.08
Szavazat: 36


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Kapcsolódó rovatok

Szubjektív összefoglalók

"Célzás az íjászatban" | Belépés/Regisztráció | 37 hozzászólás | Keresés
A hozzászólások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!

Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: yeti (yeti@citromail.hu) Dátum: 2005. december 06. kedd, 07:10
(Profil | Üzenet küldése)
Csaó Bifsztek! A célzásról írt cikkedhez fűzném hozzá, hogy én kipróbáltam több íjat, több célzási technikát, de sztem az igazán hagyományosnak, a hagyományos íjhoz illőnek, az ösztönös lövést tartom.Nekem is akkor szokott jól sikerülni az edzés, ha" ösztönösen" gyakorlok. Persze itt is van célzás, de csak folyematos mozgás mellett. Amíg a "célzók" megfeszítik íjukat, majd rögzítenek, aztán céloznak, és oldanak, addíg az Ösztönösök" a célra tartva húzzák ki az íjat, majd a rögzítés pillanatában lőnek is, de csak a célt nézik! Ahogy írtad is, ez csak őrült sok gyakorlással működhet, vagy a vérében van a páciensnek!




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: dome Dátum: 2005. december 06. kedd, 08:59
(Profil | Üzenet küldése)
Biztos sokan vannak itt akik korábban, vagy éppen most is, kiegészítő sportként, lőttek, lőnek légpuskával. A légpuska-lövészetben a szabályok roppant egyszerűek: 10 méter, állandó cél, célzó szerkezet, s csupán egyetlen ujj mozog. Nos ennek ellenére valahogy nem olyan evidens dolog az 1mm-es szemet (maradva az íjászat szaknyelvénél) eltalálni. De, ennél a ténynél talán fontosabb tudatosítani azt, hogy mennyi ideig tart a célzási folyamat. Most térjünk át az íjászatra. Mennyi ideig tart célzási folyamat egy OL íjásznál? S mennyi ideig egy ösztönös lövőnél? Nálam negyede-ötöde az az idő amit a célzással vacakolok tradival a kezemben. Nos, ez meg is látszik a teljesítményemen. Az időkülönbség ugyanis a pontosításra fordítódik. Amikor van célzó, akkor van egy folyamatos visszajelzés is és ez beindít egy kommunikációs folyamatot: most megvan a cél - jó, de még ne lőj mert az izmaid tónusa még nem jó; jó, izomtónus rendben; na ja, de hol a cél? , no igen, újra megvan, tónus rendben - ujjak lazulnak, oldás. Az öszötönös lövésnél a dolog sokkal egyszerűbb: fix pontnál vagy? - igen; cél megvan? - igen; oldás. A rövidítésnek az az oka, szerintem, hogy a hosszabbra nyúlna, akkor olyan kérdések is belekerülnének az ösztönös célzás folyamatába amelyekre egyszerűen nincs egzakt válasz: a cél megvan? igen; ... ; honnan gondolod, hogy megvan? - És erre a kérdésre nem lehet azt válaszolni: érzem. Az agyunk számára egy ilyen válasz egyszerűen feldolgozhatatlan. Az agynak ugyanis kell valami támpont. Amikor egy ösztönös lövő eljut a célzási folyamatban odáig, hogy beszáll a tudat is, elkezd a lövési teljesítménye meredeken romlani - az agy ugyanis támpontokat keres, amihez képest korrigálhat (ha már bevették a buliba), de nem kap. Innen két kiút van: a célzási folyamat tudatos kontroll alá vétele: vesszőhegyes célzás, vagy tudatosan lemondani a tudatos kontrollról. Szerintem mindkét út járható, de úgy gondolom, hogy az első jobb és egyenletesebb eredmények elérését teszi lehetővé.




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: Csakmiketten Dátum: 2005. december 06. kedd, 14:56
(Profil | Üzenet küldése) http://www.gportal.hu/portal/csakmiketten/
Sokat tudsz már az íjászatról, a célzásról illetve annak változatairól, de szeretném megkérdezni milyenek a vesszőid ? Azokról mit tudsz, és megosztanád-e velünk ? Olyanokra gondolok mint: - vesszőhossz, rugalmassági (spiene) érték, súly, súlypont, tollak formája, a hegy formája és súlya stb. Szerintem ez is nagyon fontos, ha igazán pontosan akarunk lőni. Előre is köszönöm !




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: elf_archer Dátum: 2005. december 06. kedd, 19:17
(Profil | Üzenet küldése)
szvsz az itt többször emlegetett "ösztönös lövés" is célzással történik, csak nem jut el a tudatodig, nem saccolgatsz milimétereket. Az agyad igenis felméri a távolságot, és dönt arról, hogy mennyivel tartson alá vagy fölé. Az igazán célzás nélküli lövés az az amikor már a vesszőt is behunyt szemmel teszed az idegre. :o)




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: magorh Dátum: 2005. december 06. kedd, 19:33
(Profil | Üzenet küldése)
T.Bifsztek Az írásod végigolvasva, egy 1970-es évekbeli viselkedési mód jutott eszembe. Az akkori azon társadalmi réteg, mely az átlag embertől magát megkülönböztetni kívánta. Azt a módot eszelte ki erre, hogy a szép magyar nyelv, szép magyar kifejezéseit, csúf idegen szavakkal helyettesítette. Ezzel a módszerrel aztán elérte azt, hogy a magyar ember, nem értette meg és ezzel azt a téves érzetet keltette,mintha ezen egyszerű emberek feletti lenne. Ami persze nem volt igaz, mindössze az volt egyértelmű(trivialis) hogy a butaság igy nem tudódik ki, mivel akik erre rájöhetnének nem értik, az idegen csíziót. A hagyományos(tradicionális) íjászatban kifejtett nézeted a célzásról, igen terjedelmes, de azt hiszem erről igazán azok tudnának neked, pontos képet adni, akik sajnos már több mint 1000 éve a föld alatt nyugszanak. A mai íjászok csak annyit mondhatnak, írhatnak erről, amennyit szerény élettapasztalatuk,(nem túl hosszú, talán 5-10 év) indokol. Neked menyi tapasztalatod van?Menyire vagy eredményes íjász? Vállalnád-e teljes felelőséggel gyermekek oktatását, bizton állítva, hogy a legjobbak lesznek mind között? Az őseink szerinted ilyenek voltak? Ők menyire voltak eredményesek? Halálos biztonsággal lőtték ki vesszeiket? CÉLOZTAK? VOLT RÁ IDEJÜK? Én nem tudom! Próbálok a legjobb lenni, mint bármelyikünk, de hogy az vagyok-e, soha nem fogom tudni. Mindig lessz valaki aki jobb. Lehet hogy célozva, lehet hogy nem. És végül, BOCSÁNATOT KÉREK, HA NETÁN SÉRTŐ LENNE BÁRMELYIK KIFEJEZÉSEM!!!!!!!!!!!!! TISZTELETTEL Tóth Tibor (magorh)




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: poiuz Dátum: 2005. december 06. kedd, 20:17
(Profil | Üzenet küldése)
Nagyon jó! De tényleg. még egy kis rizsa és kiadhatod a könyvedet , csak arra vigyáz , hogy az íjászat mozgástechnikája több legyen , mint fél oldal , nehogy valaki megtanulja 10 perc alatt. :)) ja arra figyelj még oda hogy az irányzékos célzást , a könyvedben , ne intézd el egyetlen öszetett mondattal , mert még megsértődik valaki.:) és ne írj olyanról véleményt amit nem ismersz és nem is gyakorolsz , csak arról írj amit csinálsz




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: piroga Dátum: 2005. december 07. szerda, 00:18
(Profil | Üzenet küldése) http://www.takise.hu
Bifi! Megemelem előtted a nem létező kalapom!




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: Doshika Dátum: 2005. december 07. szerda, 10:45
(Profil | Üzenet küldése)
Nem értem az embereket! Bifsztek vette a fáradságot és leirta a véleményét, tapasztalatait, kételyeit stb. Kérdem én, akik ennyire kritizálják, tettek valamit egyáltalán azon kivül, hogy szapulták azt aki vette a fáradságot, bátorságot, és leirta a gondolatait. Szépen összeszedetten. A legtöbb még magyarul sem tud rendesen irni, nemhogy egy ehhez hasonló, szépen megfogalmazott irást összehozzon.




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: Csakmiketten Dátum: 2005. december 07. szerda, 12:07
(Profil | Üzenet küldése) http://www.gportal.hu/portal/csakmiketten/
Csak fel a fejjel bifsztek ! Járd a magad útját és meg lesz az eredménye. (valamilyen) Jól is néznénk ki ha mindenkinek azonos véleménye lenne. Valahogy úgy van ez: -egy német katona egy hadsereg, -két lengyel egy piac, -három magyar az négy párt.




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: poiuz Dátum: 2005. december 07. szerda, 15:23
(Profil | Üzenet küldése)
gondolkodtam a dolgon és rájöttem , hogy négy féle íjász van. 1 célzás nélkül találja el a célt 2 célzással találja el a célt 3 célzás nélkül lő mellé 4 célzással lő mellé Az utóbiból van a legtöbb és az elsőből a legkevesebb :))




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: Altair Dátum: 2005. december 08. csütörtök, 08:54
(Profil | Üzenet küldése)
Sziasztok! Egyetértek Doshikával abban, hogy ha valaki hajlandó ily részletesen és összeszedetten megfogalmazni tapasztalatait, majd azokat ingyen és bérmentve továbbadni másoknak nem azt érdemli, hogy szapulják. Nekem egyszer egy jóbarátom aki szintén íjász azt mondta: "Hallgass meg minden jószándékú tanácsot, próbáld ki és ha nem válik be vesd el, ha pedig valóban hasznos akkor alkalmazd!" Szerintem nem csak az íjászatban építő jellegű az ilyen hozzáállás. Írom mindezt annak ellenére, hogy "ősműgyantás" tradisként az ösztönlövészet híve vagyok és szinte kizárólag ezt gyakorlom. Viszont ez is azért van mert ezt a lövésmódot tartom hasznosabbnak a lovasíjászat előedzéseként, aminek elsajátítását kitűztem magam elé célul. Például a gyakorlásra szánt vesszőfogóm is egy felfüggesztett zsák, amit megperdítve és meghimbálva próbálom eltalálni a két oldalára felrögzített cigarettásdobozokat (azt hiszem ez a gyakorlási mód közelebb áll ahhoz amivel majd pár év múlva lóháton kell szembesülnöm). Valószínűleg némi hátrányt is szenvedek emiatt a - nagy többségében statikus célokból álló - terep és egyéb versenyeken de nem bánom, mert tudom, hogy miért csinálom azt és úgy, amit és ahogy. Nem tudom, hogy a bifsztek által leírt célzástechnika itt egyáltalán alkalmazható lenne-e? (Bifsztek ha esetleg kipróbálod kérlek oszd meg velem tapasztalatod!) Szóval szerintem nagyban függ az alkalmazott módszer attól, hogy mit szeretnénk vele elérni. Ha pedig valaki tisztában van vele, hogy mit akar elérni az a hozzá vezető utat is megtalálja. Üdv, Altair




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: sztibi Dátum: 2005. december 11. vasárnap, 00:02
(Profil | Üzenet küldése) http://www.gportal.hu/nomadok
Valóban szép írás, a vége viszont egyszerűen nem igaz. Ösztönös célzásnál van célzás, az ember az egész testével érzi, hogy milyen távolságra hogyan kell tartani az íjat. Én mondjuk a legkevésbé se nézem a vessző hegyét, mivel nem is látom, lévén mongol fogással lövök. De így is rá kell koncentrálni a célra, csak egész testtel megy a célzás. Ez is lehet biztos viszonyítási pont, de aki nem próbálkozik vele(elég hosszú ideig), az nem is értheti.




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: Max Dátum: 2005. december 12. hétfő, 14:37
(Profil | Üzenet küldése) http://artofmax.com
Nekem picit hosszasan lett kifejtve a téma, de azért érthető maradt. Amit sajnálok, hogy a kis esszén végigfut egyfajta bizonyítási kényszer az ösztönös lövészettel szemben. Kár, mert egyrészt felesleges, másrészt ad egyfajta színezetet a cikknek, ami csökkenti a pontos célzottságát :); önmagában kevésbé értelmezhetővé teszi a mondanivalót, és magára ránt egy csomó barbár hozzászólást. Én éppenséggel "réssel" lövök, de el tudok képzelni egyfajta kődobás-szerű ösztönös lövészetet is. Szeretek is úgy lőni, a vesszőim talán harmadát-negyedét ösztönösen küldöm el. Megfigyelésem szerint kisebb pontosságot, de gyorsabb lövést eredményez, és inkább keleti lelkületű embereknek való, míg a célzás az elemzőbb, mondhatni nyugati elmék útja. A célzás lassúbb, céllövészetre hatékonyabb, éles helyzetekre valószínűleg rosszabb út. De nem akarok igazságot tenni, csak jegyzem, a vita olyasféle alakulást vett, mint a jobb és bal agyfélteke helytelen kommunikációja - és az viselkedészavarokat okoz :) Mint megrögzött elemző, optimalizáló, mikrométereket állítgató nyugati lélek, köszönöm a cikket!




Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: Uzumbeg Dátum: 2005. december 20. kedd, 09:51
(Profil | Üzenet küldése)
Szerintem ez egy nagyon korrekt, körültekintően összeállított, és mértéktartóan megfogalmazott írás. Különösen annak fényében, hogy az ösztönös célzás híveire milyen kevéssé jellemző az effajta mértéktartó fogalmazás.
Lényegében minden megállapjtásával egyetértek, kivéve azokat, amelyeket a gyakorlatban em próbáltam ki, így nem lehet róluk véleményem. Mindössze három dolgot fűznék hozzá.
1. Szerintem az "a célzás nem autentikus" megállapítás nem a jobbik eset, hanem a rosszabbik. Erről ugyanis - a dolog természetéből adódóan - senkinek nem lehet értékelhető információja. Ennek hiányában pedig legfeljebb spekuláción alapuló vélekedésnek tekinthető a megállapítás, ami kb. annyit ér, mint Bécsben a nix.
2. Az írásban örvendetesen fontos szempont az egazktság, de érdemes lenne kiemelni azt is, hogy az egzaktság egyben azt is jelenti, hogy ezek a célzási módszerek nagy biztonsággal taníthatók, szemben az ösztönös célzással, amit sokan számon kérnek a történelmi íjászokon anélkül, hogy bármilyen támpontot tudnának adni a megtanulásához.
3. Végezetül egy apróság: A string walking technikát Fábián Gyula bácsi HÚRMÉRTÉKES célzásnak nevezte. Szerintem el kellene terjeszteni ezt az elnevezést.





Re: Célzás az íjászatban (Értékelés: 1)
Szerző: chanyuan Dátum: 2018. július 13. péntek, 07:22
(Profil | Üzenet küldése)

cai123 07.13

coach factory outlet online [www.coach-factoryoutletonline.us.org]

tiffany and co outlet [www.tiffany-andcooutlet.us.com]

moncler jackets [www.moncler-outlet.us.org]

pandora charms outlet [www.outletpandora.us.com]

timberland shoes [www.timberland-boots.us.com]

coach factory outlet online [www.coachfactoryonlineoutlet.com.co]

michael kors outlet store [www.michaelkorsoutlets.us.com]

red bottom heels [www.red-bottoms.us.com]

canada goose parka [www.canadagooseoutlet.net.co]

cheap oakley sunglasses [www.cheapoakleysunglassesofficial.us.com]

coach outlet online [www.coachoutletonlinecoachfactoryoutlet.us.com]

adidas yeezy boost [www.yeezyboost.us.com]

coach factory outlet online [www.coachfactoryonlineoutlet.com.co]

jimmy choo outlet [www.jimmychoo-outlet.us.com]

louis vuitton outlet [www.vuitton-louis.us.com]

kate spade purses [www.katespadehandbag.us.com]

coach factory outlet [www.coachfactoryoutlet-storeonline.us.com]

nike air max 2018 [www.air-max2018.us.com]

cheap jordans [www.airjordans.us.com]

fitflops sale [www.fitflopssale-clearance.us.org]

coach outlet store online [www.coachfactory-outletstore.us.com]

polo ralph lauren outlet online [www.ralph-laurenoutlet.us.org]

valentino outlet [www.valentino-shoes.us.com]

ralph lauren uk [www.ralphlauren.me.uk]

coach factory outlet online [www.coachfactoryonlineoutlet.com.co]

coach factorty outlet store [www.coach-factoryoutletstore.us.com]

cheap ray ban sunglasses [www.raybansunglasses.name]

rolex replica watches [www.rolexreplica-watches.us.com]

adidas superstar shoes [www.adidas-superstar.us.com]

nike shoes outlet [www.nikeoutletshoes.us.com]

michael kors outlet store [www.michaelkorsoutlets.us.com]

canada goose jackets [www.canadagoosesaleoutlet.us.com]

adidas yeezy [www.adidas-yeezyboost.us.com]

pandora outlet store [www.outletpandora.us.com]

valentino [www.valentinoshoesoutlets.us.com]

timberland boots [www.timberlandbootsoutlet.us.com]

supreme shirts [www.supremeclothing.us.org]

michael kors outlet store [www.michaelkorsoutlets.us.com]

supreme clothing [www.supremenewyork.us.com]

new balance outlet [www.newbalance-outlet.us.com]

mulberry handbags [www.mulberry-bagsuk.me.uk]

ecco outlet [www.eccoshoes-outlet.us.com]

tory burch outlet online [www.toryburch-outletonline.in.net]

louboutin shoes [www.christianlouboutinoutlet.us]

michael kors outlet cleara

Tovább...




Copyright 2004. ZSR
PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Oldalkészítés: 0.44 másodperc